„Az Evangélium a legmodernebb társadalmi koncepció.
A jövő vagy keresztény lesz, vagy nem lesz semmilyen.”
Karl Rahner, Johann Millendorferi

A Góbé Világ a mi világunk, népünk élettere. Benne lüktet a múlt, reményt táplál a jelen és erre alapozható a jövő is. Fajtánk egyéniségét, sajátosságait jeleníti meg, időszerű kontextusba helyezi azt és távlatokat kínál számára. Feladatokkal látott el a Teremtő. Oka van annak, hogy itt vagyunk, munkát vállalunk az Élő Szövet Alapítványban. Ma egy planetáris krízis közepén áll az emberiség. Rajtunk is múlik, hogy egy magasabb létformát hozunk ki ebből a válságból, vagy végképp eltűnünk a történelem süllyesztőjében.

A Módszertani Munkacsoport célja, hogy a meglévő alapokat feltöltse időszerű tartalmakkal, a sokszínűségnek, leleményességnek, kreativitásnak, innovációnak életteret teremtsen. Élhetővé, izgalmassá, pezsgővé varázsolja a térséget. László Dezső gondolatai megfoghatóan érzékeltetik ennek a miliőnek a hangulatát: „... múlt és jövő kapujában ülök, és olyan biztosnak érzem itt a jelent. Olyan higgadtan és nyugodtan tudok elmélkedni azon, hogy mi az én hivatásom. Semmi rendkívülit nem kell tennem. Csak erős és egészséges folytatás akarok lenni egészséges és erős apák és ősök láncolatában. Egyet kell tennem: olyan becsületesen, életrevalóan és modernül magyarnak maradni, mint amilyenek ők voltak. Ha ilyen ember tudok maradni, másokat is tudok erre az életre nevelni.” Ezek a gondolatok egybecsengnek az Élő Szövet meghatározásának egyik mottójául választott Tamási Áron-gondolattal, kiegészítik azt: „A közösség, mint életforma, az első és legfontosabb személy és lelkében változatlan, csupán az atyák-fiúk cserélik egymást.”

Közösségegyesítés, „mentális régiómegújítás” nélkül nem lesz megújulás, fejlődés… „Vannak olyan idők, mikor a népen, van a (vidéki munkás emberen) sor. Most ilyen idő van!” – Veres Pétert parafrazálva… A megújulás mindig a vidékről jött. A Vidéki Térségek Európai Kartája alapelvszerűen hangsúlyozza: „Város és vidék közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.” A mezőgazdaság nem minden formája alkalmas a vidék megerősítésére. Az „egy-ügyű”, csak befektetői érdekkel, tőkemegtérülés hatékonyságával törődő iparszerű nagyüzem, biológiai ipar ökoszociális, környezeti hatásai katasztrofálisak. Sőt a helyi társadalom szétesését, a vidék népességmegtartó képességének elvesztését is eredményezi. Az ökoszociális piacgazdasági modell célszerű. „A problémákat nem lehet megoldani abban a rendszerben, amelyben keletkeztek.” (A. Einstein) „Senki sem tölt új bort
régi tömlőbe...” (Mk 2, 22) Valódi gazdasági és társadalompolitikai fordulat célszerű (rendszerváltás, értékrendváltás, erkölcsi megújulás).

Mára már sokan felismertük, hogy egyszerűbben, visszafogottabban élni nem anyagi lecsúszást jelent. Ellenkezőleg. Egyszerűbben élni ma már tudatos választás kérdése, ami nagyobb személyes szellemi és lelki jólétet eredményezhet. Az élet értelmének mélyebb megélését! Erről szól elsősorban a Góbé Világ lényege is! Ha a vezetőink, a gazdasági és a politikai hatalom képviselői nem tudnak eleget ahhoz, hogy a társadalomban a feladataikat ellássák, akkor a demokrácia szerint nem megfosztani kell őket a hatalomtól, hanem
tanítani őket! Ez is feladata kell, hogy legyen ennek az együttműködésnek.

Summásan: a Módszertani Munkacsoportnak az Élő Szövet Alapítvány keretei között feladata mindaz, ami oly módon javít népünk, feleink életminőségén, hogy közben a környezetet
és a természetet nem károsítja, az ember istenképűségét nem árnyékolja be, morálisan vállalható és egybecseng a keresztény társadalmi koncepcióval. Ennek megvalósítása érdekében használni fogjuk a népfőiskola eszköztárát, az emberi leleményesség és kreativitás integrálásával. Elültetjük azokat a tiszta magokat, amelyek megfelelő gondozással bő termést hozhatnak.